Valami

2010. július 22., csütörtök

Francesco - aka kedves idős úr Hollandiából

Megfogadtam, hogy ez az ember külön fejezetet kap a blogomban, de eddig még nem volt alkalmam leülni és hozzáfogni a megírásához, most azonban egyedül hagyott a család a farmon, úgyhogy úgy érzem, itt az idő...

Ez a kedves idős úr egy nyaraláson ismerkedett meg Silvana nagyival, és mivel nemrég halt meg egy közös ismerősük, és hazafele tartott, a nagyi úgy gondolta, megszállhatna itt egy éjszakára, hogy kipihenje magát. Egy éjszaka... Csodálkoztam is, hogy amikor én kérdeztem meg az öreget, mennyi ideig marad, azt mondta:"Nem tudom... A világ összes ideje az enyém! Talán két hét, talán négy..." Gondoltam, milyen aranyos, a nagyi jól érzi magát vele, marasztalta... Hát látszik, hogy nem tudok olaszul, nem értettem, ki mit mondott kinek, s milyen dráma zajlott a háttérben... Bácsikámat ugyanis marasztalta a rosseb, sőt már a második nap jelezték neki, hogy talán indulnia kéne, de ő kötötte az ebet a karóhoz, hogy de hát itt olyan jól alszik, meg minden... Hozzáteszem, az anyuka szobájában! Ajándék, köszönet semmi, csak hiszti, ez miért nincs, az miért nincs, az utsó napján (5.) kiakadt, hogy miért nincs reggeli keksz, aztán mikor a őröndjeit segített Roberta berakni a kocsiba, ott volt vagy egy raklapnyi... Hát ennyit róla, és érezhetően sértődött volt, hogy mennie kellett. Aztán még egyszer felhívta a nagyit otthonról, hogy: Ó, a Te meghívásod miatt útvonalat változtattam, és most nem volt hol megállnom már hazafele...
Plusz gyönyörűség, hogy a közös ismerős temetésére az anyuka vette meg online a virágokat, amelyekből majdnem "elfelejtette" kifizetni a részét, de a régi nyaralós ismerősöknek már azt mondta, ő vette őket, így neki kell fizetni...

Egy 80 éves kurafi, kedves idős úrnak álcázva... De legalább holland emberrel néztem a holland-spanyol döntőt - már nem is bánom, hogykikapott ez a nemzet: a focistáik agresszív csalók voltak, ő meg... Francesco! (A név immár fogalom a Gallina-Bognetti házban)

2010. július 13., kedd

Leírás

Na szóval... Nagy dilemmában voltam, hogy mi kerüljön a blogba, és mi a kör e-mailbe, mert mások az olvasók, így végül úgy döntöttem, hogy kibővítem a körleveleim címlistáját, ide meg csak "száraz" adatokat írok, hogy tudjátok, a levelekben kikről is van szó, vagy miről.

A mai blogban kedveskéim megismerkedhettek a Bognetti család állataival!
Szóval az "osztálynévsor":

Alex és Dianna - lovak

Ciccio, Pippi és Tuno - a pudli kutyusok

Lucífero, Puglia és Rockey - a három macska

Christina és Grace - tyúkok, akik a Grace klinika tiszteletére kapták neveiket, és ha a kakasaikat is megveszik, természetesen a passzoló fiúnevet kapják.

Két névtelen papagáj (vagy csak én voltam figyelmetlen???)

Margherita és Dino - kacsák

Ricci - teknős

Diego - vadászgörény

Gwendolino és Serafina - a libák, akik eredetileg Serafino és Gwendolina voltak, mígnem kiderült, hogy fordítva vannak :)

Azt hiszem, így teljes a kép... Remélhetőleg senkit nem hagytam ki, nagy blama lenne. És ezek a jószágok kérem nap közben szabadon szaladnak fel s alá! A macskákkal a legnehezebb megértetni, hogy mindent azért mégsem lehet, rájötte már, hogy a magyar lány szobája tabu, ezért természetesen mindig be akarnak jönni, mert úgy izgi. Tegnap reggel a fürdőben találtam egyet, kihessegettem, s mire a szobámba értem, már kettő volt ott, és provokatív tekintettel méregettek - nem vicc! Ma reggel pedig Puglia udvarolt körbe a folyosón, annyira be akart jönni, de éreztem én, hogy csak hátsó szándékkal kedves, bár meg kell hagyni, megadta a módját: nemcsak hozzám dörgölődzött, még meg is nyalta a lábamat - ilyet eddig csak kutya csinált velem. Bővebb sztorik majd az e-mailekben, de azért ide is jöjjetek néha! Gabi, látom, te már feliratkoztál, szólj a többi 8asnak (10esnek) is!

2010. július 8., csütörtök

Most éppen aludnom kéne, hogy ne egy zombi dajka érkezzen meg Olaszországba, de amennyire alkalmatlan a hajnali 4 óra a becsekkolásra, épp úgy alkalmatlan az este 7 az alvásra. az én koromban ugye...
Furcsa mód nem izgulok. A repülőtéri procedúrától tartok ugyan, mert ott mindig szívatnak valami hülyeséggel, meg rémálmom, hogy az én nevemet harsogja a hangosbemondó, csak mert esetleg eltettem egy robbanószer alapanyagú parfümöt - Gyula barátommal megtörtént, azóta ne kísérletezem a parfümfuvarral, legyen elég a tusfürdő.
Szóval 5 hét Olaszország - még ilyen sokáig sosem voltam távol itthonról, és fel sem fogtam még, hogy most leszek, de hát ott lesznek velem a kottáim, Erinek hála egy szentkép is - nincs mitől félnem hát.
Vicces volt a tárgyalási folyamat az anyukával. Az egyik első kérdése az volt, hogy nem gond-e, hogy az állatok ki-be járnak a házba. Halak, töméntelen sok hörcsög, nyúl, kutyák, macskákés lovak rendszeres társaságához szokott lelkem csak óvatosságból nem vágta rá, hogy kifejezetten előny - érezzék csak úgy, hogy a munkám "áldozatos" náluk:)
Aztán a napi legalább fél óra zongora - hát nálam itthon az napi másfél-kettő és fél; szóval ezen sem fogunk összeveszni. Hozzátette, farmon leszünk, mindig koszos leszek, és a semmi közepén van szinte, nem egy diszkó övezet - itt már a májam is kacagott, imádok koszos lenni (a jó ízlés határain belül persze, olyan kényelmesen koszosnak, rendetlennek, amikor nem számít, hogy a fejem alsó balféltekéjének ötödik sor hajszálai közt a harmadik nem úgy áll, ahogy kéne) és a nyugalom táplálék kicsi szűmnek... És mindezért még fizetnek is, igaz, nem felsőkategóriásan, de a telhetetlennek semmi a jussa, úgyhogy hagyom magamat nyugodtan örülni.
Még öt óra, és indulunk Feri-hegyre éjszakázni... az lesz csak a jó móka!!!
Mielőtt elalszotok, gondoljatok majd rám, a virrasztóra. és küldjetek nekem pár jó kívánságot az éjszakába! A legközelebbi bejegyzésig csók minden aranyos olvasómnak:
Juditotok

2010. január 27., szerda

So...

Guess what... 15th of Jan wasn't the last day of my exam term... YA KNOW WHAT I MEAN??? But tomorrow's definitely going to be the last one, no matter what. My top things to do after that:
1. Ride a horse again at last (and I mean it literally, no fallistic meanings)
2. Make some music scores
3. Visit family and friends
4. Have parties, have fun
5. Finish Ammatrun to get rid of my graphomania
6. Carneval:)
7. FLYING TO BARCELONA!!!
8. Celebrate smart bro
9. Read normal books
10. Sleep---sleep---sleep
Sounds good, eh? I'm waiting for this more than Simba is for becomming a king. Seriously!!!

2010. január 14., csütörtök

Yuck!

Tomorrow should be the last day of stress this exam term, but can I be sure in my success? Absofuckin'ly not. I do need tons of that four leafed stuff. Cross your fingers and pray for me my friends!!!

2010. január 8., péntek

Good news from everywhere

Guess who's gonna fly to Barcelona in February??? :D Teeheee - as the gorgeous Nigahiga would say! On the other hand, at last I managed to pass european law with mark 4, so I'm a satisfied kitty now:D

2010. január 6., szerda

Winter fun

It has been a while since I'd last written something here, so now I will try to catch things up! Last day was brilliant - not the first part, that sucked, I had a horrible exam (still waiting for the results), but then we decided to go sledging with my friend Ildi, and we built a beautiful snowman in the middle of the fountain at the museum, which did smoke (we made a video of it:) So in the end we had a lot of fun.
And the biggest news... I GOT A GUITAR FROM LIL' JESUS! Halleluja, now I'll be able to play the Juno soundtrack (after a little practice)
Kisses for all, be good guys!